Rostban gazdag étrend

A rostok fajtái[ szerkesztés ] Vízben oldódó rostok[ szerkesztés ] A vízben oldódó rostok közé tartozik pl. Mivel zselésítő gélképző tulajdonsággal rendelkeznek, a víz mellett egyéb rostban gazdag étrend is megkötnek, lassítják és egyben hatékonyabbá teszik az emésztést. Az ételek egy része ezért könnyebben juthat el a bélrendszer megfelelő helyére.

Csökkentik a koleszterinszintet, illetve a vércukorszint hirtelen megugrását az étkezéseket követően. Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére és közvetve a bélfalak nyálkahártyáira. Fertőzések, hasmenés esetén megkötik a baktériumok termelte méreganyagokat is, ezért elősegítik a gyorsabb gyógyulást.

Vízben nem oldódó rostok[ szerkesztés ] A vízben nem oldódó rostok közé tartozik pl. A vizet ezek is megkötik, de mivel nem oldódnak fel benne, felduzzadnak, és segítenek a vastagbél adott szakaszának teljes kitöltésében, ezáltal a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, végső soron a gyakoribb és könnyebb székelésben is. Az étkezések után a megduzzadó rostanyag könnyen eltölti a beleket, jóllakottság-érzést nyújt, miközben a megevett tápanyag egy része emésztetlenül fog távozni.

Mindezek következtében hatékonyan csökken az elhízás veszélye.

Rostokban gazdag élelmiszerek[ szerkesztés ] az ezekből készült ételek müzli, hamlet, abonett, korpás kenyér stb. A húsfélék, a tojás és a tejtermékek egyáltalán nem tartalmaznak rostokat, de pl. Napi rostszükséglet[ szerkesztés ] Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel: gramm ez kb. Az ideális mennyiség függ a környezettől, az életmódtól, az életkortól stb.

Írta: Elek Dóra Friss kutatások azt mutatják, hogy a rost különböző típusaira van szüksége az emésztőrendszernek ahhoz, hogy egészséges legyen és normálisan tudjon működni.